2010. május 17., hétfő
Nehéz feladatra vállalkozik, akik átfogó képet akar festeni e szubkultúra tagjainak belső világáról, és általános érvényű személyiségjegyeket kíván megragadni. Aki belemélyed a témába a következő a szavakkal fog a leggyakrabban találkozni, melyekkel nemcsak a tagok belső világát jellemzik, hanem külsejüket, a zenét és a művészeteket is: komor, melankolikus, energikus, dekadens, depresszív, szomorú, gonosz, ironikus, filozofikus, kétségbeesett, titokzatos.Hogy milyen a dark mentalitás? Íme Robert Smithnek, a legendás The Cure együttes énekesének, ars poeticának is beillő mondata: -Tudni, hogy minden hiábavaló, és mégis harcolni, mégis dühöngeni a fény halála ellen - ez motivál engem mindig.Az alábbiakban néhány szubkultúratag megfogalmazását olvashatjuk:Alison (egy angol gót lány): "Nem neveztem magam gótnak egy ideig ... minthogy nem éreztem magam annak! Nem hordtam fekete ruhát, nem festettem feketére a hajam, és nem gondoltam, hogy: hé, gót vagyok! Most másként érzek. Gót vagyok, és azok, a többiek, micro-gótok, akik egy estére öltöznek fel. Ha az emberek azt mondják, meg fogok változni egy nap, nevetek, mert tudom, ki és mi vagyok. Gótnak lenni egy életforma. Remélem, nem hangzik elcsépeltnek, mert valóban az. Igen, rendben, kedvelem a vámpírokat, füstölőket és gyertyákat. Kedvelem a pre-raffaelita művészetet. Imádom! Szeretem a ruhákat; a drága szöveteket, mint a bársony ... igen, feketének kell lennie ... de ez az, amit kedvelek. Szóval benne vagyok abban, amit ti gót zenének neveztek, és tudjátok mit? Igazán büszke vagyok rá ... legkevésbé arra, ahogy kinézek, de a sminkem olyan, mint a hangulatom. Soha sem tervezem meg, mit viseljek, ha utcára megyek ... tudom, hogy milyen a hangulatom belül, és ez megmutatkozik a hajamtól a ruhámig. Ilyen gótnak lenni. Nem útálom azokat, akik gótok próbálnak lenni ... akiket én micro-gótnak neveztem, csak azt utálom, ha félreértenek engem, és gúnyosan mosolyognak rám, mintha nem tudnék semmit.24 vagyok. Micsoda kor!! Úgy érzem a kor tulajdonképpen olyan lényegtelen, ha gót vagy, mert egy gót kortalan. Igen, talán, mint a vámpírok. (Mercer (1991))Dwiki szerint: "Aki valamiféleképpen darknak/gruftinak tartja magát, az akkor, - adott intervallumban ...az is. ...az a gót/dark, aki annak tartja magát. A legtöbb dark nem depressziós, és a legtöbb depressziós véletlenül sem dark. Van egy dolog, ami mindenkiben közös... (A fekete ruhákon kívül.) A zene. ...Akinek ezen zene (vagy egy része) nem jön be, arra tuti nem mondják, hogy goth/dark etc."Fieldy: "Szerintem pont a "komorság" a darkság egyedüli, igazán megfogható része. ...A darkságot a darkok szépnek tartják és nem akadályozónak.J.black: "Igazságtalannak tartanám azt mondani, hogy ezt választottam. Nem választottam, engem az élet -örömei- tettek azzá, ami vagyok. ...Alaptermészetemből fakadóan vonzódom a goth dolgokhoz, a sötétséghez, a horrorhoz, vagy olykor az elképzelt világomhoz... Ezekben a dolgokban megtalálom magam, és míg másoknak beteges, nekem szép. Szerintem mindannyian úgy érezzük, hogy van szépség a szomorúságban.-Ha a dark személyiségről beszélünk, lényeges kitérni két kardinális kérdésre. Egyik a depresszió, amely a darkhoz kapcsolódó sztereotípiák közt vezető helyet foglal el. Ezen dolgozat keretei és végzettségem nem adnak lehetőséget, hogy ebben a kérdésben érdemi választ adjak, ezért ismételten a szubkultúra tagjait, illetve hozzájuk közel állókat idézek."Az egyetlen szubkultúra, amely ünnepli az életet anélkül, hogy leértékelné, vagy alapvető kérdéseit elferdítené... A gothic az elmélkedés azon perceiről szól, amit mindannyian átélünk - ezt a nosztalgiát érzelmek szülik, saját gyarlóságunk hanglemeze." Írja Mick Mercer, aki a kezdetek óta nyomon követi a szubkultúra fejlődését, eleinte újságíróként cikkei, majd négy dark témájú könyve jelent meg. (Mercer (1996) bevezetés)Hasonló gondolatok fogalmazódnak meg a www.gothics.org/subculture című internetes oldalon is. Sok serdülő fordul meg a szubkultúrában, hosszabb rövidebb időre - "ez a kor a depresszió ideje - nyomás a családtól, a barátoktól vagy a tanároktól, hogy tökéletesek legyenek." Nagy részük megértést talál itt. Vannak olyanok is, akik mégtöbb figyelemre vágynak, és kialakítanak maguk köré egy úgynevezett "megkínzott művész" imidzset.Az igazság az, hogy "a depressziós gót már depressziós volt, mielőtt góttá vált. Gótnak lenni nem szükségszerűen jelenti, hogy: depressziósnak lenni - képesek extrém szomorúságot és hatalmas örömöt is érezni.A szomorúságnak és az örömnek megvan a maga fenséges szépsége, és úgy kell rájuk tekinteni, mint indokolt érzésekre, nem elfojtva őket, mint abnormalitás. - Tudjuk, hogy depressziós vagy, rendben. Nem gondolunk kevesebbet rólad ezért. Itt a lehetőség, hogy kifejezd azokat az érzéseket!"A kettesszámú kardinális kérdés: a "halál-mánia".Vajon mániákusan vonzódnak a halálhoz? Keresik, szándékosan siettetik azt? Vagy egyszerűen, sztoikus nyugalommal tekintenek rá?A sztereotípiával szemben, nem megszállottjai a halálnak, de a társadalom más tagjaihoz képest többet foglalkoznak vele. A halál "az érdeklődés egy témája, ezen érdeklődés mélysége, pedig személyenként változik. Képviselik azokat a gondolatokat, amelyek mindenki agyának hátuljában időznek.A halál mindig is monumentális hajtóerő volt az emberi művekben - minden, ami emberi szövevényesen rögzült a halálhoz. A társadalom kiszocializálta magát a halál valóságából, az emberek elfelejtették értékelni az életet. Ők jelképezik a halál elkerülhetetlenségének és az élet sötét oldalának elfogadását. Felfedezték az egyensúlyt a sötét és a fény közt, az élet és a halál közt. Megbecsülik az életet, és nap, mint nap a legteljesebben élik azt."
2010. május 9., vasárnap
Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sirdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ö meg ne
tudja mi is az a bánat.
"Véres a penge éle
Szép emlék ahogy nézem
Csorog a Vérem
Milyen jó érzés az hogy nézhetem!!!"
Egy élet vége
A fájdalom csak egy seb,
Mit a bánat gyógyít meg,
A bánatot elűzi az idő,
Ami csak egy szívedről lehullott kő,
Ha az élet kialszik benned,
Csak a Halál hoz megnyugvást neked,
De most éld át a kínoknak kínját,
Szívemnek minden fájdalmát,
Előfordulhat, hogy megbíztál valakiben,
Kinek gonoszság volt a lelkében,
És ezért nem mondod el nekem,
Mi nyomja szíved, mi töri össze lelked,
Lehet, hogy félsz a tőr újabb szúrásától,
Mely már végedet okozná, de nem lehet,
Hogy már senki sem menthet meg téged,
S ha hirtelen úgy érzed rá találsz,
Már nem mered megmondani neki,
Hogy senki más nem értheti,
Azt mi emészt téged, s hagyod elmenni,
Nem akarod az ő szivét is összetörni,
És ez így fog sorba következni,
Amíg el nem jön érted,
Aki mindig megért téged,
És nem engedi folyni a véred,
De ez a lény nem ember, nem állat,
Hanem a Halál aki már nem várhat,
Hogy végignézze kínodat, és magával visz téged,
És végre vége minden szenvedésnek.
2010. május 8., szombat
666:
A szám klasszikus magyarázta a görög vagy a héber abc betűinek számértékén alapul. Ezek a népek betűkkel írták a számokat, így minden leírt szám egyúttal szöveg is volt. A 666 egy szentírás-kommentár szerint héberül NRN, amit Néró császárra szoktak vonatkoztatni. A Békés-Dalos fordítás azonban a Római Birodalmat is lehetségesnek tartja, a vallásreformátor Luther Márton pedig egyenesen a római pápa egyik címéből olvasta ki ezt a számot.
Az ilyen irányú értelmezéssel két probléma van. Az egyik, hogy nyilvánvalóan manipulativ jellegű: csak az általunk alkotott hozzárendelési szabály kérdése, hogy a világ bármely dolgához, vagy személyéhez hozzárendeljük a fenevad számát.
A másik probléma mélyebb. Az összes ilyen hozzárendelés azon a ki nem mondott előfeltevésen alapul, hogy a 666 részek összege, valami pozitív dolog. Ezzel szemben Platon tételesen is kimondta, de a héber gondolkodás is azt képviselte, hogy a bűn, a rossz, mindig hiány, valami megkívánt tökéletesség hiánya. A vakság a látás hiánya, a hazugság az igazság hiánya stb.
Mi tehát a pozitív dolog, aminek hiányát a hat jelzi? A pozitív dolog a hét. Gondoljátok meg, hogy a Bibliában, de a Biblián kívül is, az ősi kultúrákban, a jó, a tökéletes, vagy a befejezett dolgokból van hét! Legfontosabb példa a hét napjainak száma, s az Úr titokzatos megpihenése a hetedik napon. Az újszövetségi Konkordancia 38-szor jelzi a hét vagy a hetedik szó használatát a Jelenések könyvében, amely a végső időkről szól.
Mit jelent akkor a hat? Nem tökéletes. Valami hiányzik. A hatos a tökéletlenség jelképe.
Aki erőltetettnek gondolja ezt az értelmezést, fölvetheti, miért a hat, és miért nem mondjuk a nulla szimbolizálja a tökéletlenséget.
Két magyarázatot adhatunk. Az egyik, hogy a nulla újkori dolog. Valamikor a VII-VIII. században találták ki Indiában, hogy a semmit is jelölni kell, de a gondolat csak a XII. században jutott el Európába. Az apokalipszis írásakor a nulla, mint szám nem létezett.
Ezen túlmenően, a nulla nem is lenne logikus. Nem a hiányt jelöli ugyanis, hanem a semmit. De a semmi nem rossz dolog, hanem semmi.
Nullával szimbolizálhatjuk emberség szempontjából a semmi-embert, a nem embert, pl. egy kutyát. De a kutya nem tökéletlen lény legföljebb ha a kutyaság szempontjából hiányai vannak.
A ROSSZ mindig valaminek a hiányát jelzi. Például a hazug embert rossznak mondjuk, mert hiányzik belőle a becsület. Ha az igaz embert hetessel szimbolizáljuk, akkor a hazug embert hatossal jelképezhetjük. Ebben az esetben az erkölcsi rosszról beszéltünk.
Mit jelent a három hatos, a 666? A három megint csak szent szám, megint a tökéletességre, teljességre utal. A 666 jelentése tehát tökéletes rossz, illetve teljes kudarc. Ez a jelzése a Gonosznak, a Sátánnak, akinek alapvető törekvése Isten helyére lépni. A 666 tehát nem valamiféle személyi száma a Sátánnak, hanem az ítéletének jelképe. Ironikus dolog, mennyire szeretik a Sátán szimpatizánsai falakra firkálni
Mi, emberek döntéshelyzetben vagyunk. Megjelöljük-e jobb karunkat és homlokunkat a tökéletes kudarc számával (vö. Jel 13,16-17), vagy ellene mondunk a Sátánnak. Ez a kérdés minden konkrét élethelyzetünkkel és egész életünkkel kapcsolatban is fölmerül.
Stephen King
"Hetvenhét,
Hetvenhét késszúrás volt.
A lány mit sem sejtve az iskolába loholt. Nem tudta, hogy másnap a barátai csak úgy beszélnek róla "Jó barátom volt." Nem tudta, nem tudhatta, hogy estére már bolyongó lelke az élet tengerében csak egy halvány folt.
A lány mit sem sejtve az iskolába loholt.
Nem tudta, hogy nemsokára barátai a koporsója mellett állnak, s megemlékeznek róla "Jó barátom volt." Nem tudta, nem tudhatta, hogy a tettes egy jó barátja volt.
A lány mit sem sejtve az iskolába loholt. Nem tudta, hogy aznap barátai, s családja szíve megfagyott.. Nem tudta, nem tudhatta, hogy a tettes egy jó barátja volt..
Hetvenhét,
Hetvenhét késszúrás volt"
A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz nevetségesnek érzed magad,hiszen szavakba öntve összezsugorodnak-amíg a fejedben vannak határtalannak tűnnek,de kimondva jelentéktelenné válnak.Ám azthiszem többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit ellenségeid oly szivesen lopnának el.Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értené meg, nem értik miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz.És szerintem ez a legrosszabb.Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs ki megértsen
Halotti dal
Esik az eső.
Még idelent is hallani,
ahogy aláhullnak
cseppek ezrei.
Monoton kopogás,
De mégis valahogy más,
mintha suttogás társulna hozzá.
Egy hang mely oly ismerős,
valaki ki életre hívna,
s bánatában, kedvese halála miatt
az esőhöz fohászkodik.
Reménykedik, hogy ő majd segít,
hogy bánatát hamar feledteti.
De ő csak könnyeit hullatja,
többet nem nyújthat.
S a lány a nyirkos kőre borul,
ázott haja a szemébe hull,
eljutott ama rettegett kopár síkra,
ahol lelkét már az eső sem vigasztalja.