Az élet minden árnya.

Nekem az élet minden árnyát megmutatta már,
Szívem csak az örök boldogságra vár,
Mert azt nem kaptam csak fájdalmat, szenvedést,
Fáj az élet, még mindig érzem a szívembe szúrt kést,
Utálnak, megaláznak, eltaposnak halálomat akarják,
Néznek rám, de a lelkemben vérző sebet, nem látják,
Hiszen ez nem piros vér, emberi szemnek láthatatlan,
Szinte vérfolyó csordul lelkemből, nem ártalmatlan,
A sátánnak könyörgök, vigyen el, halálomat akarom,
A szenvedő lelkek közé akarok menni, életem eldobom,
Úgyis az van megírva hogy örökre szenvedjek,
S hogy minden nap mindenért én vedeljek...

Halhatatlan angyal...

Minden oly sötét, elhalt a táj,
Érzem, hogy valami legbelül fáj,
Egyedül vagyok, s félek a sötétben,
Mert tudom, elvesztem az örök éjben,
Reménytelen, magányba estem teljesen,
S szívem összetört, de hangja nesztelen,
Sehol senki, ki karját nyújtaná,
Ki értem fájó könnyeit hullatná.
Egy árnyék feltűnik hirtelen,
Én meg csak hallgatok csendesen,
Közelebb lép, s meg sem mozdulok,
Valamit tenni kéne, de nem tudok.
Látok egy angyalt ki hozzámbújik,
Bánatos, szeméből könny hullik,
Hozzám ér, s megfogja két kezem,
Magával visz e magányos éjjelen,
Szállunk a sűvitő, rideg szélben,
Egyszer csak eltűnünk a sötétségben,
Nem látok mást, csak egy gonosz világot,
S hallom, egy bánatos hang utánam kiáltott,
Már tudom, az te vagy szerelmem,
Kiért, mert elhagyott, eldobtam az életem,
Az angyal megáll, s letesz ágyadnál,
Nem értem miért, mikor te voltál ki becsaptál,
Most mégis szenvedve, sírva látlak,
S mindig, még mindig téged várlak,
Tested remeg a fájdalomtól, hozzádbújok,
S abban a pillanatban újra darabokra hullok,
Soha nem éreztél, most sem érzel engem,
Nem hallod, ahogy utánad sír lelkem,
Szívem egy szomorú dalt énekel,
Egy régi, elfelejtett érzés újra életere kel,
Álomba ringatlak fájó dalommal,
Mennem kell, eltűnök az angyallal,
A búcsú percénél sírva fakadtam,
Mert álmaim örökre nálad hagytam,
Könnyes szemmel, vérző szívvel, kiáltani akartam,
De erőm nem volt már, s nem bírtam,
Hiszen, tudom lelkem, reményét is elvesztette,
Pedig szívem örökre szívedet szerette,
Mikor ágyamhoz értem, még sírtam,
S magamat bánatosan álomba ringattam,
A nyílt sebeket lelkemen nem gyógyitja senki,
Mert elvagyok átkozva, mindenki csak sebzi,
Álmaim sem lehetnek szépek veled,
Ott is valami elszakít, nem foghatom kezed,
De csak tűrom, hogy rád vigyázhassak,
Hogy halálod éjjelén melleted állhassak,
Mégis ürességet érzek, itt vagyok de nem értem miért,
Csak azért, mert élnem nem volt kiért,
Most jöttem rá, hogy halhatatlan angyal lett belőlem,
Mert egy reménytelen szerelem miatt magam megöltem...

Nem tudhatja

Fizika óra van, én mellette ülök. Nézem fénylő, bársonyos haját, a
gyönyörű szemét a szép kezét ő rámnéz és mosolyog. De ő nem úgy néz
rám, ő csak az úgymond legjobb barátom . Vége az órának, vége a napnak,
ő átjön hozzám elkérni a matekfüzetem. Én odaadom neki, ő rám mosolyog,
az arcomra nyom egy puszit, és azt mondja, köszi. Én el akarom mondani,
hogy szeretem, el akarom mondani hogy akarom őt, és hogy nem akarom,
hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám és én ezt tudom. Másnap
találkozunk a suliban, mellette ülök, sír sír, mert szakított a
barátjával. Én megvígasztalom, ő átölel érzem hogy majd kiugrik a
szívem. Egy órán keresztül a karomban fekszik, aztán rám mosolyog, az
arcomra nyom egy puszit és az mondja, köszi. Én el akarom mondani, hogy
szeretem, el akarom mondani, hogy akarom hogy akarom őt, és hogy nem
akarom hogy csak barátok legyünk , de ő nem így néz rám és én ezt
tudom. Telnek a napok az évek, látom hosszú talárban, az érettségin,
látom amikor átveszi a bizonyítványát. Ő rámmosolyog. Én el akarom
mondani hogy szeretem, el akarom mondani hogy akarom őt, és hogy nem
akarom hogy csak barátok legyünk , de ő nem így néz rám, és én ezt
tudom. Együtt megyünk a főiskolára, de telnek az évek, és már a
diplomaosztón találom magam. Ő még szebb, hosszabb és szebb a haja, az
arca, gyönyörű nő. Az utolsó nap ő rámmosolyog, az arcomra nyom egy
puszit. Én elakarom mondani hogy szeretem, el akarom mondani hogy
akarom őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő nem így
néz rám és én ezt tudom. Eltelik rengeteg idő, én minden héten beszélek
vele telefonon. És akkor megkapom a szörnyű hírt.
Ott állok a koporsójánál, ami nyitva van, látom a fehér gyönyörű arcát.
Potyognak a könnyeim. Nem mosolyog rám, nem kapok tőle puszit.
El akarom neki mondani, hogy szeretem, el akarom mondani hogy akarom
őt, és hogy nem akarom hogy csak barátok legyünk, de ő már nem tudhatja
ezt később felmegyek a szobájába, és megtalálom a naplóját és a
következőket olvasom: Rámosolygok, az arcára nyomok egy puszit. El
akarom mondani, hogy szeretem, el akarom mondani, hogy akarom őt, és
hogy nem akarom, hogy csak barátok legyünk, de ő nem így néz rám, és én
ezt tudom.

....

Ma este megint nem alszom
Ma este letépem álarcom
Ma este sehol
nincs helyem
És megint nem vagy mellettem

Nem vetted fel a telefont
Hiába hívtalak
Az ablakod alatt az utcán
Hiába vártalak

Ha neked öröm,nekem fájdalom
Lökj el magadtól,én vállalom
Annyira nehéz elbújnom előled

Néha gyűlöllek mégis imádlak
Senki másnál nem vagy jó helyen
Csak mellettem,mellettem
Ha mással látlak megőrülök
De ha nem láthatlak meghalok

Hazudd azt hogy más vagyok
Hazudd nekem hogy még várnom kell
Egy évet,vagy százat
Ha mással látlak megőrülök
De ha nem láthatlak
meghalok
ELVÉRZEK

LÖKJ EL
HURCOLJ MEG
MINDEN BŰNÖDÉRT
ÉN BŰNHŐDJEK
TUDOM A ROSSZ A KORÉ
A JÓ SAJÁTOD
A HÉV ELRAGAD
DE CSAK TE VAGY

Kurt Cobain 1967. február 20-án született a Seattle-től száz mérföldnyire fekvő Aberdeenben, ahol az idegösszeroppanások és a neurózisok száma kétszer nagyobb, mint az országos átlag.
Kurt kilenc éves koráig a fantázia világába menekül a világ realitása elől. Képzeletbeli barátjával, Bodával órákat beszélt át; bárhol járt, mindig énekelt. Kilenc éves korában aztán elváltak a szülei, mely a gyerek Kurt-öt nagyon megviselte. Rokonai összevissza költöztették, s ezért visszahúzódóvá vált. Két éveig az apjával együtt egy lakókocsiban élt, majd a nagyszüleihez költözött, amit nagyon utált. Nagyapját gyűlölhette, mivel így emlékszik rá vissza: "A nagyapám egy farok, aki úgy néz ki, mint Brezsnyev, és rasszista vicceket mond."

Kurt az idő teltével egyre befelé fordulóbb lett. A középiskolában egyetlen szép lányt sem talált, s ezért úgy döntött, egy darabig homokos lesz, mely szerinte jó poén volt, csak szokszor megverték.
Zeneileg eléggé korlátozottak voltak a lehetőségei. Csupán az otthoni lemezeket hallgatta, főként Beatlest. Később, mikor az apjával élt, megismerkedett a keményebb rockkal, mint pl. Balck Sabbath, Led Zeppelin, Kiss. Olvasott a punk zenéről is, s azonnal elkapta a Sex Pistols láz, attól függetlenül, hogy még sohasem hallotta őket. Első gitárján a punk hangzását próbálgatta.
Aberdeen poros kisvárosában mindössze egyetlen punk banda volt, Melvins névvl. A népszerűség messziről elkerülte őket, volt olyan koncertjük, amin csak egy tucat ember jelent meg, a Kurt mindig köztük volt. 1984-ben a Melvins gitárosa, Buzz Osborne mutatta be Kurt-öt Chris Novoselic-kel. Rá pár hónappal megalakult az Ed, Ted and Fred nevű zenekar, melyben Kurt dobolt, Chris gitározott és egy Steve nevű fiú játszott a basszusgitáron. Sajnos a zenekar rövid idő elteltével kénytelen volt feloszlani, mert Steve véletlenül levágta a kezét egy láncfűrésszel.
Ekkoriban Kurt alkalmi munkákból élt, mert az anyja kirúgta otthonról. Egy híd alatt lakott. Később Kurt takarítóként dolgozott egy fogorvosnál, majd teherautó-sofőrként. Nagyon úgy tűnt, hogy egész életében ezt fogja csinálni.

Kurt és Chris éjjelente graffitiket fújtak a házakra és a kocsikra. Ezek a graffitik eléggé durva szövegűek voltak, mint pl. "Abortuszt Krisztusra!", vagy "Isten buzi". Egyik este a rendőrök elkapták az éppen graffitiző Kurt-öt, és 180 dollárra, valamint harminc napi felfüggesztett fegyházra büntették vandalizmusért. Chris sikeresen elszaladt.
A Nirvana zenekar 1989-ben alakult. Három tagot számlált ekkoriban: Kurt Cobain gitárost és énekest, Chris Novoselic basszusgitárost és Chad Channing dobost. Első kislemezük a Love Buzz volt, ami a Shocking Blue egy számának átdolgozása került, valamint a Big Cheese. Néhány hónappal később jelent meg a Bleach, melynek felvétele 606 dollárba került, melyet Jason Everman adta, akit fel is vettek a zenekarba gitárosnak, azonban csak három hónapig maradt. 1989-ben a Nirvana már Londonban játszott a Mudhoney előzenekaraként. Később Amerika több városában is felléptek a Ted nevű bandával együtt. Ekkor már a Nirvana elmaradhatatlan része volt a gitártörés. Ez azonban anyagi gondokat okozott. A Nirvana 1990-ben márciusában kezdte felvenni a dalokat következő lemezéhez. Ebből az odőből származik a Polly és az In Bloom is. A félvételeket követően néhány héttel Chad Channing dobos kilépett a Nirvanából.
Ekkor történt meg, hogy a Dain Bramage hardrock-punk zenekar a nyugati parton turnézott, s a basszusgitáros lelépett barátnőjével, az énekes pedig "magévá tett" egy zacskó heroint. Buzz Osborne szólt Kurtnek, hogy itt a vissza nem térő alkalom. A próba után Dave Grohl teljes értékű taggá vált a Nirvanában.
Dain kicsit később Kurt mellé költözött, mert Kurt akkor szakított egy lánnyal, s nagyon összetört.
A Nevermind album számainak felvételei alatt kezdték el Bagdad bombázását. Kurt így emlékezik vissz: "A felvétel közben iszonyú sok Jack Daniels-t és köhögés elleni szirupot ittunk. Ez inspirált. Néha azért leírtunk néhány sor dalszöveget a papírra, csak, hogy ne unatkozzunk."

A Nevermind összes költsége több, mint 160 szorosa volt a Bleach költségeinek, de a Nirvana népszerűsége sokkal több, mint 160 szorosára növekedett. Egészen eddig a Nirvana 100-200 embernek játszott, a Nevermind kiadása után egyszeriben világhírűvé vált. Az MTV-n éjjel nappal játszották a Smells like teen spirit-et. A Nirvana elindult a siker útján.
Kurt életében két nő volt igazán fontos: Courtney Love, a felesége, valamint a lánya, Francis Bean Cobain. Courtney Love már három éves korában kint volt a Woodstock-fesztiválon, és első osztályos korában, a szülei tanácsára kábítószerezett is. 1990-ben alakította meg harmadik együttesét Hole névvel, melyben csupán a szólógitáros volt férfi.

1992. februárjában lett a Nevermind az első az eladási listán. Ebben hónapban házasodott össze Courtney Kurt-tel, s ezt az örömteljes pillantot egy nagy adag heroinnal ünnepelték meg. Kicsit később derült fény arra, hogy Courtney terhes Francis Bean-nel. A Vanity Fair amerikai magazin több oldalon keresztül vádolta Courtney-t azzal, hogy szándékosan kábítószerfüggővé akarta tenni a gyereket. A Cobain család nem csak hogy cáfolta ezt, de még rágalmazás vádjával pert is indítottak az újság ellen, melyet meg is nyertek.

Francis Bean normális gyerekként látta meg a napvilágot. A Nevermind Európában az első lett. A Hole sikert sikerre halmoz, négy albumuk is megjelent. A Nevermind után még három Nirvana album jelent meg. Minden a legfényesebben alakult. Aztán Kurt öngyilkos lett. A Nirvana feloszlott, Dave Grohl a Foo Fighters frontembere lett, Chris Novoselic-nek pedig se híre, se hamva.

Álmodsz-e...

Álmodsz-e a koporsódban
Márványarcú kedvesem,
Míg a kopott sírkereszten
Eső pereg csendesen.
Láttad-e a földet, melyet
A sírásó rád dobott,
Vagy a megszűnt szívdobogás
Visszhangjait számolod.

Álmodsz-e még mennyországot
Új tavasznak hajnalán,
Boldog gyermek mosolygását,
Vadrózsát a ház falán?
Egy világot, ahol tudnak
Szeretni még emberek,
S ablakokból halk imák
És vidám dalok zengenek…

Szeretnék már megpihenni,
Megölni az álmokat,
Összetenni utoljára
E megtépett szárnyakat.
Soha többé nem hallani
Halk, távozó lépteket,
Megtöltöttek visszhangjai
Már egy egész életet…

Álmodsz-e a koporsódban,
Szelídlelkű kedvesem,
Míg kopottas keresztedről
A hollókat kergetem.
Láttad-e földet, melyet
A sírásó rád dobott,
Vagy e pokol összes kínját
S végóráját álmodod…


Álmodsz-e a koporsódban,
Márványarcú kedvesem,
Amíg kopott keresztfádhoz
Letérdelek, könnyesen…

Ajánló

Nehéz feladatra vállalkozik, akik átfogó képet akar festeni e szubkultúra tagjainak belső világáról, és általános érvényű személyiségjegyeket kíván megragadni. Aki belemélyed a témába a következő a szavakkal fog a leggyakrabban találkozni, melyekkel nemcsak a tagok belső világát jellemzik, hanem külsejüket, a zenét és a művészeteket is: komor, melankolikus, energikus, dekadens, depresszív, szomorú, gonosz, ironikus, filozofikus, kétségbeesett, titokzatos.Hogy milyen a dark mentalitás? Íme Robert Smithnek, a legendás The Cure együttes énekesének, ars poeticának is beillő mondata: -Tudni, hogy minden hiábavaló, és mégis harcolni, mégis dühöngeni a fény halála ellen - ez motivál engem mindig.Az alábbiakban néhány szubkultúratag megfogalmazását olvashatjuk:Alison (egy angol gót lány): "Nem neveztem magam gótnak egy ideig ... minthogy nem éreztem magam annak! Nem hordtam fekete ruhát, nem festettem feketére a hajam, és nem gondoltam, hogy: hé, gót vagyok! Most másként érzek. Gót vagyok, és azok, a többiek, micro-gótok, akik egy estére öltöznek fel. Ha az emberek azt mondják, meg fogok változni egy nap, nevetek, mert tudom, ki és mi vagyok. Gótnak lenni egy életforma. Remélem, nem hangzik elcsépeltnek, mert valóban az. Igen, rendben, kedvelem a vámpírokat, füstölőket és gyertyákat. Kedvelem a pre-raffaelita művészetet. Imádom! Szeretem a ruhákat; a drága szöveteket, mint a bársony ... igen, feketének kell lennie ... de ez az, amit kedvelek. Szóval benne vagyok abban, amit ti gót zenének neveztek, és tudjátok mit? Igazán büszke vagyok rá ... legkevésbé arra, ahogy kinézek, de a sminkem olyan, mint a hangulatom. Soha sem tervezem meg, mit viseljek, ha utcára megyek ... tudom, hogy milyen a hangulatom belül, és ez megmutatkozik a hajamtól a ruhámig. Ilyen gótnak lenni. Nem útálom azokat, akik gótok próbálnak lenni ... akiket én micro-gótnak neveztem, csak azt utálom, ha félreértenek engem, és gúnyosan mosolyognak rám, mintha nem tudnék semmit.24 vagyok. Micsoda kor!! Úgy érzem a kor tulajdonképpen olyan lényegtelen, ha gót vagy, mert egy gót kortalan. Igen, talán, mint a vámpírok. (Mercer (1991))Dwiki szerint: "Aki valamiféleképpen darknak/gruftinak tartja magát, az akkor, - adott intervallumban ...az is. ...az a gót/dark, aki annak tartja magát. A legtöbb dark nem depressziós, és a legtöbb depressziós véletlenül sem dark. Van egy dolog, ami mindenkiben közös... (A fekete ruhákon kívül.) A zene. ...Akinek ezen zene (vagy egy része) nem jön be, arra tuti nem mondják, hogy goth/dark etc."Fieldy: "Szerintem pont a "komorság" a darkság egyedüli, igazán megfogható része. ...A darkságot a darkok szépnek tartják és nem akadályozónak.J.black: "Igazságtalannak tartanám azt mondani, hogy ezt választottam. Nem választottam, engem az élet -örömei- tettek azzá, ami vagyok. ...Alaptermészetemből fakadóan vonzódom a goth dolgokhoz, a sötétséghez, a horrorhoz, vagy olykor az elképzelt világomhoz... Ezekben a dolgokban megtalálom magam, és míg másoknak beteges, nekem szép. Szerintem mindannyian úgy érezzük, hogy van szépség a szomorúságban.-Ha a dark személyiségről beszélünk, lényeges kitérni két kardinális kérdésre. Egyik a depresszió, amely a darkhoz kapcsolódó sztereotípiák közt vezető helyet foglal el. Ezen dolgozat keretei és végzettségem nem adnak lehetőséget, hogy ebben a kérdésben érdemi választ adjak, ezért ismételten a szubkultúra tagjait, illetve hozzájuk közel állókat idézek."Az egyetlen szubkultúra, amely ünnepli az életet anélkül, hogy leértékelné, vagy alapvető kérdéseit elferdítené... A gothic az elmélkedés azon perceiről szól, amit mindannyian átélünk - ezt a nosztalgiát érzelmek szülik, saját gyarlóságunk hanglemeze." Írja Mick Mercer, aki a kezdetek óta nyomon követi a szubkultúra fejlődését, eleinte újságíróként cikkei, majd négy dark témájú könyve jelent meg. (Mercer (1996) bevezetés)Hasonló gondolatok fogalmazódnak meg a www.gothics.org/subculture című internetes oldalon is. Sok serdülő fordul meg a szubkultúrában, hosszabb rövidebb időre - "ez a kor a depresszió ideje - nyomás a családtól, a barátoktól vagy a tanároktól, hogy tökéletesek legyenek." Nagy részük megértést talál itt. Vannak olyanok is, akik mégtöbb figyelemre vágynak, és kialakítanak maguk köré egy úgynevezett "megkínzott művész" imidzset.Az igazság az, hogy "a depressziós gót már depressziós volt, mielőtt góttá vált. Gótnak lenni nem szükségszerűen jelenti, hogy: depressziósnak lenni - képesek extrém szomorúságot és hatalmas örömöt is érezni.A szomorúságnak és az örömnek megvan a maga fenséges szépsége, és úgy kell rájuk tekinteni, mint indokolt érzésekre, nem elfojtva őket, mint abnormalitás. - Tudjuk, hogy depressziós vagy, rendben. Nem gondolunk kevesebbet rólad ezért. Itt a lehetőség, hogy kifejezd azokat az érzéseket!"A kettesszámú kardinális kérdés: a "halál-mánia".Vajon mániákusan vonzódnak a halálhoz? Keresik, szándékosan siettetik azt? Vagy egyszerűen, sztoikus nyugalommal tekintenek rá?A sztereotípiával szemben, nem megszállottjai a halálnak, de a társadalom más tagjaihoz képest többet foglalkoznak vele. A halál "az érdeklődés egy témája, ezen érdeklődés mélysége, pedig személyenként változik. Képviselik azokat a gondolatokat, amelyek mindenki agyának hátuljában időznek.A halál mindig is monumentális hajtóerő volt az emberi művekben - minden, ami emberi szövevényesen rögzült a halálhoz. A társadalom kiszocializálta magát a halál valóságából, az emberek elfelejtették értékelni az életet. Ők jelképezik a halál elkerülhetetlenségének és az élet sötét oldalának elfogadását. Felfedezték az egyensúlyt a sötét és a fény közt, az élet és a halál közt. Megbecsülik az életet, és nap, mint nap a legteljesebben élik azt."

Ülni egy csendes szobában,
s várni valakire, aki nem jön többé.
Elutazni onnan, ahol boldog voltál,
s otthagyni szíved örökké.
Szeretni valakit, aki nem szeret téged,
könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.
Kergetni egy álmot, soha el nem érni,
csalódott szívvel, mindig csak remélni.
Megalázva írni könyörgő levelet,
sirdogálva várni, soha nem jön rá felelet.
Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak,
rózsákat őrizni, melyek megfakultak.
Hideg búcsúzásnál, forró csókot kérni,
mással látni őt, nem vissza fordulni.
Kacagni boldogan, hazug lemondással,
otthon leborulni, könnyes csalódással.
Aztán átvergődni hosszú éjszakákat,
imádkozni azért, hogy Ö meg ne
tudja mi is az a bánat.

"Véres a penge éle
Szép emlék ahogy nézem
Csorog a Vérem
Milyen jó érzés az hogy nézhetem!!!"

Egy élet vége

A fájdalom csak egy seb,
Mit a bánat gyógyít meg,
A bánatot elűzi az idő,
Ami csak egy szívedről lehullott kő,
Ha az élet kialszik benned,
Csak a Halál hoz megnyugvást neked,
De most éld át a kínoknak kínját,
Szívemnek minden fájdalmát,
Előfordulhat, hogy megbíztál valakiben,
Kinek gonoszság volt a lelkében,
És ezért nem mondod el nekem,
Mi nyomja szíved, mi töri össze lelked,
Lehet, hogy félsz a tőr újabb szúrásától,
Mely már végedet okozná, de nem lehet,
Hogy már senki sem menthet meg téged,
S ha hirtelen úgy érzed rá találsz,
Már nem mered megmondani neki,
Hogy senki más nem értheti,
Azt mi emészt téged, s hagyod elmenni,
Nem akarod az ő szivét is összetörni,
És ez így fog sorba következni,
Amíg el nem jön érted,
Aki mindig megért téged,
És nem engedi folyni a véred,
De ez a lény nem ember, nem állat,
Hanem a Halál aki már nem várhat,
Hogy végignézze kínodat, és magával visz téged,
És végre vége minden szenvedésnek.

666:

Talán ti is találkoztatok már a Szentírás jelzett igéivel, arról biztosan hallottatok, hogy a Sátán száma a 666. Föl kellett merüljön bennetek is a kérdés, miért pont annyi. Hogy jött ki ez a szám?


A szám klasszikus magyarázta a görög vagy a héber abc betűinek számértékén alapul. Ezek a népek betűkkel írták a számokat, így minden leírt szám egyúttal szöveg is volt. A 666 egy szentírás-kommentár szerint héberül NRN, amit Néró császárra szoktak vonatkoztatni. A Békés-Dalos fordítás azonban a Római Birodalmat is lehetségesnek tartja, a vallásreformátor Luther Márton pedig egyenesen a római pápa egyik címéből olvasta ki ezt a számot.

Az ilyen irányú értelmezéssel két probléma van. Az egyik, hogy nyilvánvalóan manipulativ jellegű: csak az általunk alkotott hozzárendelési szabály kérdése, hogy a világ bármely dolgához, vagy személyéhez hozzárendeljük a fenevad számát.

A másik probléma mélyebb. Az összes ilyen hozzárendelés azon a ki nem mondott előfeltevésen alapul, hogy a 666 részek összege, valami pozitív dolog. Ezzel szemben Platon tételesen is kimondta, de a héber gondolkodás is azt képviselte, hogy a bűn, a rossz, mindig hiány, valami megkívánt tökéletesség hiánya. A vakság a látás hiánya, a hazugság az igazság hiánya stb.

Mi tehát a pozitív dolog, aminek hiányát a hat jelzi? A pozitív dolog a hét. Gondoljátok meg, hogy a Bibliában, de a Biblián kívül is, az ősi kultúrákban, a jó, a tökéletes, vagy a befejezett dolgokból van hét! Legfontosabb példa a hét napjainak száma, s az Úr titokzatos megpihenése a hetedik napon. Az újszövetségi Konkordancia 38-szor jelzi a hét vagy a hetedik szó használatát a Jelenések könyvében, amely a végső időkről szól.

Mit jelent akkor a hat? Nem tökéletes. Valami hiányzik. A hatos a tökéletlenség jelképe.

Aki erőltetettnek gondolja ezt az értelmezést, fölvetheti, miért a hat, és miért nem mondjuk a nulla szimbolizálja a tökéletlenséget.

Két magyarázatot adhatunk. Az egyik, hogy a nulla újkori dolog. Valamikor a VII-VIII. században találták ki Indiában, hogy a semmit is jelölni kell, de a gondolat csak a XII. században jutott el Európába. Az apokalipszis írásakor a nulla, mint szám nem létezett.

Ezen túlmenően, a nulla nem is lenne logikus. Nem a hiányt jelöli ugyanis, hanem a semmit. De a semmi nem rossz dolog, hanem semmi.

Nullával szimbolizálhatjuk emberség szempontjából a semmi-embert, a nem embert, pl. egy kutyát. De a kutya nem tökéletlen lény legföljebb ha a kutyaság szempontjából hiányai vannak.

A ROSSZ mindig valaminek a hiányát jelzi. Például a hazug embert rossznak mondjuk, mert hiányzik belőle a becsület. Ha az igaz embert hetessel szimbolizáljuk, akkor a hazug embert hatossal jelképezhetjük. Ebben az esetben az erkölcsi rosszról beszéltünk.

Mit jelent a három hatos, a 666? A három megint csak szent szám, megint a tökéletességre, teljességre utal. A 666 jelentése tehát tökéletes rossz, illetve teljes kudarc. Ez a jelzése a Gonosznak, a Sátánnak, akinek alapvető törekvése Isten helyére lépni. A 666 tehát nem valamiféle személyi száma a Sátánnak, hanem az ítéletének jelképe. Ironikus dolog, mennyire szeretik a Sátán szimpatizánsai falakra firkálni

Mi, emberek döntéshelyzetben vagyunk. Megjelöljük-e jobb karunkat és homlokunkat a tökéletes kudarc számával (vö. Jel 13,16-17), vagy ellene mondunk a Sátánnak. Ez a kérdés minden konkrét élethelyzetünkkel és egész életünkkel kapcsolatban is fölmerül.

Stephen King

"Hetvenhét,
Hetvenhét késszúrás volt.
A lány mit sem sejtve az iskolába loholt. Nem tudta, hogy másnap a barátai csak úgy beszélnek róla "Jó barátom volt." Nem tudta, nem tudhatta, hogy estére már bolyongó lelke az élet tengerében csak egy halvány folt.
A lány mit sem sejtve az iskolába loholt.
Nem tudta, hogy nemsokára barátai a koporsója mellett állnak, s megemlékeznek róla "Jó barátom volt." Nem tudta, nem tudhatta, hogy a tettes egy jó barátja volt.
A lány mit sem sejtve az iskolába loholt. Nem tudta, hogy aznap barátai, s családja szíve megfagyott.. Nem tudta, nem tudhatta, hogy a tettes egy jó barátja volt..
Hetvenhét,
Hetvenhét késszúrás volt"

A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz nevetségesnek érzed magad,hiszen szavakba öntve összezsugorodnak-amíg a fejedben vannak határtalannak tűnnek,de kimondva jelentéktelenné válnak.Ám azthiszem többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit ellenségeid oly szivesen lopnának el.Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értené meg, nem értik miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz.És szerintem ez a legrosszabb.Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs ki megértsen

Halotti dal

Esik az eső.

Még idelent is hallani,

ahogy aláhullnak

cseppek ezrei.

Monoton kopogás,

De mégis valahogy más,

mintha suttogás társulna hozzá.

Egy hang mely oly ismerős,

valaki ki életre hívna,

s bánatában, kedvese halála miatt

az esőhöz fohászkodik.

Reménykedik, hogy ő majd segít,

hogy bánatát hamar feledteti.

De ő csak könnyeit hullatja,

többet nem nyújthat.

S a lány a nyirkos kőre borul,

ázott haja a szemébe hull,

eljutott ama rettegett kopár síkra,

ahol lelkét már az eső sem vigasztalja.

Wááááááááájjjj örüljetek ::D

A halál

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog... valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába. Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében, ez mit sem változott. Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is beszéltél. Ne változtass hangszíneden. Nevess ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken. Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel a nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést. Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt, hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj

Idegroncs

Arcomon könnyek peregnek...
Egyszerre sírnak s nevetnek
A fejemben szólaló hangok.
Lágyan monoton lantok
Dallamai magukhoz hívnak.
S ők belül csatákat vívnak,
Térdre kényszerítve testem.
Önmagam őrülete lettem.

Kezeim hajamba tépnek,
Ahogy az idegen léptek
Koponyámra taposnak, várva
A fájdalom válasz-szavára,
Mely sikolyként tör torkomból elő,
Hogy beléremeg a velő
És csontokat hasít a méreg,
Mely, mint alantas féreg
Rágja agyamban mélyebbre magát,
Dúdolva a gyönyörnek dalát,
Melyet neki szenvedésem okoz,
S mi bennem halál-vágyat fokoz.

Mindennek vége szakad

Mindennek vége szakad egyszer.Minden egyes másodpercben valahol a világon átutazik valaki az ismeretlenbe.Gyakran tapasztalta, hogy az életet a haláltól elválasztó nagy forgóajtó állandóan mozgásban van.A végtelenség emberi elme által felfoghatatlan egyenletében a halandó élet jön-megy szempillantás alatt.Hogy hogyan és miért, talán jobb is, ha rejtve marad.Az egyetlen ésszerű dolog, amit az ember tehet, hogy megy a maga útján, és megpróbál élni az esélyeivel, amíg nem neki forog az ajtó.

Magam társa

Vess rám keresztet,
én meg át az ágon egy kötelet!
Rögtönzött bitómra
felakasztom a múltamat,
lógjon rajta
a fájdalom és a szeretet.
Egy kötélen függ
az eddigi életem.
Felhúzom magamat mellé,
hogy magányomban
magamnak társ legyek

Péntek este^^

A péntek az fenomenális volt:D Sátorozásnak indult de bebaszás meg megfagyás lett belőle:D ojan 8 óra fele felálitottuk a sátort aztán piáltunk énekeltünk pogóztunk..stb aztán ojan hajnal 4-5 fele alvás rendben is volt amig ránk nem dölt a sátor:D ó hát monduk h most má állitja a faszom minek?:D erre elkezdett zuhogni az eső meg fujni a szél fasza(y) reggelre(hajnali 5 órakor) mindenki reszketett meg megfázottxd mindenki a tüzhöz tömörült:D Terszmészetesen a szombatot meg a vasárnapot végigaludtam:D holnap suli:( de nemmegyekxd mert menni kellene a városba futni-.- minek néznek engem bazdmeg??O.o tehát ugydöntöttem a hétfőt is végigalszom:D
egyenlőre ennyi majd holnap jelentkezek:D

Egy kis történelem^^

Gothic az építészetben

A gótikában a félkörívet fölváltja a csúcsív, így a súlyos falszerkezetek könnyebbé válnak. A csúcsív ugyanis a boltozat terheit meredekebben vezeti le, kisebb az oldalnyomása. Ennek köszönhetően karcsúbbak lehetnek a terhet hordó oszlopok, pillérek. Így sok terhet hordó fal szükségtelenné válik, ezért oda nagyobb ablakokat lehet beépíteni, tehát az épület is világosabb lesz. Kívülről gyakran támpillérek támasztják a falakat, amin néha fiatornyok is ülnek. Az ablakokban megjelenik a faragott kőcsipke, másnéven mérmű (ami a német maßwerk tükörfordítása). A boltozatokat is változatosan díszítik.

A gótikus stílus hamar meghonosodott a világi művészetben. A várak, melyek eredetileg a hadviseléshez alkalmazkodtak, egyre díszesebbek, lakályosabbak lettek, főleg a bejáratok kaputornyaiban, a lovagtermekben, a kápolnákban. Sok helyen a dómok mesterei maguk faragták a paloták köveit. A városok egyre zsúfoltabbak voltak, ezért sok helyen külső falöveket építettek. A lakóházak a polgárok gazdagodásával egyre igényesebbek, díszítettebbek lettek. Gyakoriak voltak a nemesek részére épített lakótornyok. Kialakulnak a középületek különböző fajtái, melyek kiképzése, díszítése a polgárság növekvő hatalmát, gazdagságát hirdette. Ekkor épültek az első egyetemek, kollégiumok is.


A carcassonne-i St. Nazaire székesegyház egyik rózsaablakaEurópa különböző országaiban a gótika különbözőképpen fejlődött. Franciaországban a stílus jellegzetességei először a Párizs melletti Saint-Denis-i apátság karoling kori templomának átépítésénél figyelhetők meg. A gyors egymásutánban következő székesegyház-építkezéseken forrtak ki a francia katedrális-gótika jellegzetességei, melyek szomszéd országokban is elterjedtek.

Angliában a gótika a 12. század második felében jelent meg, és a 16. század közepéig tartott. Hosszú korszaka átmeneti, korai angol (1180-1250), érett vagy dekoratív (1250-1360) és késői vagy függőleges (1360-1550) stílus-szakaszokra oszlik. Ez utóbbinak 1480 utáni változata a Tudor-stílus. A 13. század folyamán alakultak ki az alaprajzi elrendezés és a felépítés jellegzetes angol vonásai. A magasba törő francia felépítés helyett itt terek és tömegek jellegét a vízszintes terjeszkedés adja.

Spanyolország nagy gótikus templomai francia mesterek révén a franciaországi székesegyházak alaprajzát és felépítését követik. A mór építészet hatása - különösen később - a mindent elborító gazdag díszítésben mutatkozik.

Itáliában a helyi adottságoktól és hagyományoktól, így főként az antik római építészettől idegen gótika nehezen honosodott meg. A templomok alaprajza, felépítése és szerkezeti megoldása egyszerűbb a franciákénál. A belső terek hagyományosan tágasak, a térarányok alacsonyabbak, a fő- és az oldalhajók magasságkülönbsége kisebb, az egyes térrészek kevéssé különülnek el. Az erőteljes függőleges tagolást kerülik. Az elnyújtott tömegek és a nagy falfelületek inkább vízszintesen tagoltak.

Németországban a már kiforrott francia gótikát vették át, részben a burgundiai és ciszterci példaképeket, részben a nagy francia székesegyházak alaprajzát és felépítését követve. A 13. század végére kialakultak a stílus sajátos helyi vonásai is. Így a körüljárós, kápolnakoszorús szentélyek mellett a fő-, gyakran az oldalhajók végéhez is egyszerű, sokszögzáródású szentélyeket építettek. A köz- és a lakóépületek az észak-német városokban jobbára téglából, gazdagon tagolt, oromzatos homlokzattal, a birodalom más vidékein jelentős részben favázzal (Fachwerk) épültek.


A gótikus építészet emlékei

A párizsi Notre-Dame
A kölni dóm
Kutná Hora, Szent Borbála-katedrális
A budapesti Mátyás-templom
A King's College kápolnája Cambridge-ben
A firenzei Santa Croce
A Krak des Chevaliers SzíriábanFranciaország

Albi: Székesegyház
Amiens: Székesegyház
Avignon: a pápák palotája
Blois várkastélya a Loire mentén
Bourges: Székesegyház
Chartres: Székesegyház
Párizs: Notre-Dame székesegyház
Párizs: Sainte-Chapelle
Reims: Székesegyház
Saint-Denis-i apátság
Toulouse: Domonkos templom
Anglia

Cambridge: a King's College kápolnája
Canterbury: Székesegyház
Gloucester: Székesegyház
Lichfield: Székesegyház
London: Westminster-apátság temploma, VII. Henrik kápolnája
Salisbury: Székesegyház
Wells: Székesegyház
Spanyolország

Burgos: székesegyház
Toledo: székesegyház
Itália

Assisi: Assisi Szent Ferenc-bazilika
Firenze: Santa Croce templom
Firenze: Santa Maria del Fiore székesegyház (Dóm)
Firenze: Santa Maria Novella templom
Firenze: Campanile
Firenze: Palazzo Vecchio
Firenze: Loggia dei Lanzi
Milánó: Székesegyház
Siena: Székesegyház
Velence: Palazzo Ducale (Dózse-palota)
Németország

Annaberg: Szent Anna-templom
Chorin: Ciszterci kolostortemplom
Freiburg im Breisgau: ún. monostortemplom
Köln: Székesegyház
Lübeck: Mária-templom
Marburg: Szent Erzsébet-templom
Schwübisch-Gmünd: Plébániatemplom
Ausztria

Bécs: Szent István-templom (Stephansdom)
Csehország

Kutná Hora: Borbála-templom
Prága: Szent Vitus-székesegyház
Prága: Károly híd és tornyai
Prága: A királyi vár Ulászló-terme
Lengyelország

Krakkó: Mária-templom
Krakkó: az egyetem épülete, a Collegium Maius
Szlovákia

Kassa: Szent Erzsébet-dóm
Magyarország

Budapest: Budavári Boldogasszony- (Mátyás-) templom
Budapest: Középkori budavári királyi palota
Budapest: Belvárosi plébániatemplom szentélye
Miskolc: Diósgyőri vár
Miskolc: Avasi templom
Miskolc: Szentléleki pálos kolostor romjai
Nógrádsáp: Plébániatemplom
Nyírbátor: Mai református templom
Siklós: Várkápolna
Sopron: Egykori ferences templom
Sopron: Szent Mihály-templom
Szeged: Alsóvárosi ferences templom
Visegrád: Vár
Visegrád: Királyi palota
Gótikus lakóházak Budán, Sopronban, Kőszegen és Pécsett
Románia

Brassó: Fekete templom
Kolozsvár: Szent Mihály-templom
Marosvásárhely: Vártemplom
Nagyszeben: Evangélikus székesegyház
Közel-Kelet

Sebaste (Szamária): Székesegyház
Tortosa: Székesegyház
Krak des Chevaliers
Ciprus

Nicosia: Székesegyház
Famagusta: Székesegyház
Görögország

Goth életérzés

Nehéz feladatra vállalkozik, akik átfogó képet akar festeni e szubkultúra tagjainak belső világáról, és általános érvényű személyiségjegyeket kíván megragadni. Aki belemélyed a témába a következő a szavakkal fog a leggyakrabban találkozni, melyekkel nemcsak a tagok belső világát jellemzik, hanem külsejüket, a zenét és a művészeteket is: komor, melankolikus, energikus, dekadens, depresszív, szomorú, gonosz, ironikus, filozofikus, kétségbeesett, titokzatos.
Hogy milyen a dark mentalitás? Íme Robert Smithnek, a legendás The Cure együttes énekesének, ars poeticának is beillő mondata: -Tudni, hogy minden hiábavaló, és mégis harcolni, mégis dühöngeni a fény halála ellen - ez motivál engem mindig.
Az alábbiakban néhány szubkultúratag megfogalmazását olvashatjuk:
Alison (egy angol gót lány): "Nem neveztem magam gótnak egy ideig ... minthogy nem éreztem magam annak! Nem hordtam fekete ruhát, nem festettem feketére a hajam, és nem gondoltam, hogy: hé, gót vagyok! Most másként érzek. Gót vagyok, és azok, a többiek, micro-gótok, akik egy estére öltöznek fel. Ha az emberek azt mondják, meg fogok változni egy nap, nevetek, mert tudom, ki és mi vagyok. Gótnak lenni egy életforma. Remélem, nem hangzik elcsépeltnek, mert valóban az. Igen, rendben, kedvelem a vámpírokat, füstölőket és gyertyákat. Kedvelem a pre-raffaelita művészetet. Imádom! Szeretem a ruhákat; a drága szöveteket, mint a bársony ... igen, feketének kell lennie ... de ez az, amit kedvelek. Szóval benne vagyok abban, amit ti gót zenének neveztek, és tudjátok mit? Igazán büszke vagyok rá ... legkevésbé arra, ahogy kinézek, de a sminkem olyan, mint a hangulatom. Soha sem tervezem meg, mit viseljek, ha utcára megyek ... tudom, hogy milyen a hangulatom belül, és ez megmutatkozik a hajamtól a ruhámig. Ilyen gótnak lenni. Nem útálom azokat, akik gótok próbálnak lenni ... akiket én micro-gótnak neveztem, csak azt utálom, ha félreértenek engem, és gúnyosan mosolyognak rám, mintha nem tudnék semmit.
24 vagyok. Micsoda kor!! Úgy érzem a kor tulajdonképpen olyan lényegtelen, ha gót vagy, mert egy gót kortalan. Igen, talán, mint a vámpírok. (Mercer (1991))
Dwiki szerint: "Aki valamiféleképpen darknak/gruftinak tartja magát, az akkor, - adott intervallumban ...az is. ...az a gót/dark, aki annak tartja magát. A legtöbb dark nem depressziós, és a legtöbb depressziós véletlenül sem dark. Van egy dolog, ami mindenkiben közös... (A fekete ruhákon kívül.) A zene. ...Akinek ezen zene (vagy egy része) nem jön be, arra tuti nem mondják, hogy goth/dark etc."
Fieldy: "Szerintem pont a "komorság" a darkság egyedüli, igazán megfogható része. ...A darkságot a darkok szépnek tartják és nem akadályozónak.
J.black: "Igazságtalannak tartanám azt mondani, hogy ezt választottam. Nem választottam, engem az élet -örömei- tettek azzá, ami vagyok. ...Alaptermészetemből fakadóan vonzódom a goth dolgokhoz, a sötétséghez, a horrorhoz, vagy olykor az elképzelt világomhoz... Ezekben a dolgokban megtalálom magam, és míg másoknak beteges, nekem szép.

Szerintem mindannyian úgy érezzük, hogy van szépség a szomorúságban.-
Ha a dark személyiségről beszélünk, lényeges kitérni két kardinális kérdésre. Egyik a depresszió, amely a darkhoz kapcsolódó sztereotípiák közt vezető helyet foglal el. Ezen dolgozat keretei és végzettségem nem adnak lehetőséget, hogy ebben a kérdésben érdemi választ adjak, ezért ismételten a szubkultúra tagjait, illetve hozzájuk közel állókat idézek.
"Az egyetlen szubkultúra, amely ünnepli az életet anélkül, hogy leértékelné, vagy alapvető kérdéseit elferdítené... A gothic az elmélkedés azon perceiről szól, amit mindannyian átélünk - ezt a nosztalgiát érzelmek szülik, saját gyarlóságunk hanglemeze." Írja Mick Mercer, aki a kezdetek óta nyomon követi a szubkultúra fejlődését, eleinte újságíróként cikkei, majd négy dark témájú könyve jelent meg. (Mercer (1996) bevezetés)
Hasonló gondolatok fogalmazódnak meg a www.gothics.org/subculture című internetes oldalon is. Sok serdülő fordul meg a szubkultúrában, hosszabb rövidebb időre - "ez a kor a depresszió ideje - nyomás a családtól, a barátoktól vagy a tanároktól, hogy tökéletesek legyenek." Nagy részük megértést talál itt. Vannak olyanok is, akik mégtöbb figyelemre vágynak, és kialakítanak maguk köré egy úgynevezett "megkínzott művész" imidzset.
Az igazság az, hogy "a depressziós gót már depressziós volt, mielőtt góttá vált. Gótnak lenni nem szükségszerűen jelenti, hogy: depressziósnak lenni - képesek extrém szomorúságot és hatalmas örömöt is érezni.
A szomorúságnak és az örömnek megvan a maga fenséges szépsége, és úgy kell rájuk tekinteni, mint indokolt érzésekre, nem elfojtva őket, mint abnormalitás. - Tudjuk, hogy depressziós vagy, rendben. Nem gondolunk kevesebbet rólad ezért.

Itt a lehetőség, hogy kifejezd azokat az érzéseket!"
A kettesszámú kardinális kérdés: a "halál-mánia".
Vajon mániákusan vonzódnak a halálhoz? Keresik, szándékosan siettetik azt? Vagy egyszerűen, sztoikus nyugalommal tekintenek rá?
A sztereotípiával szemben, nem megszállottjai a halálnak, de a társadalom más tagjaihoz képest többet foglalkoznak vele. A halál "az érdeklődés egy témája, ezen érdeklődés mélysége, pedig személyenként változik. Képviselik azokat a gondolatokat, amelyek mindenki agyának hátuljában időznek.
A halál mindig is monumentális hajtóerő volt az emberi művekben - minden, ami emberi szövevényesen rögzült a halálhoz. A társadalom kiszocializálta magát a halál valóságából, az emberek elfelejtették értékelni az életet. Ők jelképezik a halál elkerülhetetlenségének és az élet sötét oldalának elfogadását. Felfedezték az egyensúlyt a sötét és a fény közt, az élet és a halál közt. Megbecsülik az életet, és nap, mint nap a legteljesebben élik azt."

Úton élet és halál közt

Szívem vérző sebeket rejt,
Azt feltépem, sebzem magamat.
Szemem fájó könnyeket ejt,
S várom, mossa el az alkonyat.

A fátyolon úgy sem lát át senki,
Lelkem ajtaját többé ki nem tárom,
Mosolygó arcom, könnyeim rejti,
Mindent mi fáj örökre magamba zárom.

Hagy dúljon lelkemben a szenvedés,
Mi fontos már elveszett minden,
Tépjen új sebeket szívemben a kés,
Eldobom magamtól minden kincsem...

^^

Nem akarok tovább élni,
Nem akarok örökké félni !
Nem akarok többet szenvedni,
Nem akarok soha szeretni !
Nem akarom h szeress,
Azt akarom h most rögtön feledj !
Akarom h folyjon a vérem,
Akarom h vágjon a késem,
Síromra fekete rózsát szeretnék,
Csak ennyi a kérésem úgyis itt a vég !