Sorsunk


Van az életben egy-egy pillanat,
Erősnek hisszük szerfelett magunkat.
Lelkünk repül, száll, magával ragad,
Bús aggodalmak mindhiába húznak.
Csalóka álmok léghajóján
A vihar szépen fellegekbe tüntet,
Míg lenn a földön kárörvendő,
Gúnyos kacajjal röhögnek bennünket.

Van az életben egy-egy pillanat,
Hogy nem várunk már semmit a világtól,
Leroskadunk bánat terhe alatt,
Szívünk mindenkit megátkozva vádol.
Míg porba hullva megsiratjuk,
Mi porba döntött - sok keserü álmunk,
Nincs egy szem, amely könnyet ejtsen,
Míg testet öltött fájdalmakká válunk.

Ez a mi sorsunk, mindörökre ez,
Szivünk a vágyak tengerén evez,
Hajónkat szélvész, vihar összetépi,
De egy zord erő küzdelemre készti.
Bolyongunk, égünk, lelkesedve, vágyva,
Nincs egy reményünk, mely valóra válna,
Míg sírba visz az önvád néma átka.

A Halál rokona

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

Szeretem a beteg rózsákat,
Hervadva ha vágynak, a nőket,
A sugaras, a bánatos
Ősz-időket.

Szeretem a szomorú órák
Kisértetes, intő hivását,
A nagy Halál, a szent Halál
Játszi mását.

Szeretem az elutazókat,
Sírókat és fölébredőket
S dér-esős, hideg hajnalon
A mezőket.

Szeretem a fáradt lemondást,
Könnyetlen sírást és a békét,
Bölcsek, poéták, betegek
Menedékét.

Szeretem azt, aki csalódott,
Aki rokkant, aki megállott,
Aki nem hisz, aki borus:
A világot.

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.

2011. július 12., kedd

http://www.youtube.com/watch?v=reL2gyj03RE

romlás versek

Nem kérdik hogy vagyok
külsőleg jól
belülről értelmetlenül
Minek más örül én kesergek
Mert nincs értelme ennek,
Életet adott az élet
a személyem nem látszik
csak az álca ami sok van!
Mindenkinek a megfelelő!
De nem mutathatom meg.
Bennem van egy másik
Egy másik lény egy gonosz
Ki csak arra vár hogy pusztítson
Életet vegyen el , öljön
levezesse dühét kitörjön
szétvigye mindent mi mindenkinek
kedves , az életet amit adot neki
amit nem választott csak kapott
túl sokat is kaptam belőle
elég volt, nem kérek többet
asztaltól felállva távolodok tőle
lecsap rám üldöz olykor elkap
düh, keserű, fertő, puszta
ez lesz belőle egyben kettő.
Miért jó az hogy fáj ?
Ami másnak jó az nem jó.
Ez mire jó?